Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 3
#1
Orvostovábbképző Szemle XXII. évf. 4. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2015-05-04

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD) a leggyakoribb öröklött vesebaj. A terápiák célpontjai a renális, húgyúti és egyéb manifesztációk. Fontos a magas vérnyomás korai kimutatása és kezelése. A húgyúti fertőzések te­rápiájában a leghasznosabb antibiotikumok a fluorokinolonok. ADPKD-ben a ve­sekövesség és az intrakraniális aneurizma lényegesen gyakoribb, mint az általános népességben. Az ösztrogént tartalmazó orális fogamzásgátlókat és a menopau­zában adott ösztrogéneket az ADPKD-s betegek legfeljebb kis dózisban kaphat­ják. ADPKD nagy kockázata esetén a vese ultrahangvizsgálata a választandó szűrési módszer.

#2
Orvostovábbképző Szemle XIX. évf. 10. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2012-10-12

A genetikai eredetű vesebetegségek jobb megismerése az elmúlt évtizedben lehetővé tette a veseműködés pontosabb megértését. Ritka genetikai defektusok kutatása gyakori – öröklött vagy szerzett - vesebetegségek kórélettani alapjait világította meg, s kiindulópontként szolgálhat új terápiás stratégiák kidolgozásához. 

#3
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle V. évf.2. szám
OTSZ Online
2003-03-01
Knudsen „kettős hiba” („two hit”) elmélete hozzájárulhat az életveszélyes genetikai kórképnek számító polycystás vesebetegség alaposabb megismeréséhez. E több szervrendszert érintő kórképben a korábbi szülések és a postmenopausalis hormonpótló kezelés a cystás májbetegség kockázati tényezője lehet. Az életet veszélyeztető genetikai betegségek közül a polycystás vesebetegség (PKD, polycystic kidney disease) fordul elő leggyakrabban. A betegség öröklésmenete autoszomális domináns (ADPKD) vagy autoszomális recesszív (ARPKD) lehet. A kórképek korábbi elnevezése felnőtt, illetve infantilis típusú polycystás vesebetegség volt. Mivel előfordult, hogy az ADPKD-t már a magzati életben, az ARPKD-t pedig fiatal felnőttkorban kórismézték, helyesebb az öröklésmenet szerinti megjelölést alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a szülész-nőgyógyász orvosokat elsősorban a kórképeknek a terhességre, valamint az anyára és a magzatra kifejtett hatása érdekli, az alábbi közlemény az ADPKD-re összpontosít, ugyanis a szülőképes korú nők körében többnyire e forma fordul elő. Az ADPKD jellegzetessége a lókusz heterogenitása, azaz három különböző gén bármelyikének mutációja előidézheti a betegséget. Két gén kromoszomális elhelyezkedése ismert, és a géntermék klónozása is megtörtént. Az esetek mintegy 85%-át a 16-os kromoszómán található PKD1 gén mutációi okozzák (1. típus). A mutációk következtében hibás szerkezetű vagy kóros működésű fehérje (polycystin-1) keletkezik. Az ADPKD másik formája az esetek mintegy 15%-ában fordul elő (2. típus). A mutáció a 4-es kromoszóma PKD2-nek nevezett lókuszán jön létre. A mutáció miatt a polycystin-2-nek nevezett fehérje expressziója változik meg. Napjainkig mindössze öt család ismert, amelyben a mutációk nem a PKD1 vagy a PKD2 régiót érintik.1 Az ADPKD 3-as típusának génjét még nem azonosították.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.